Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer – Sztruhár Imre (VIDEÓ)

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer – Sztruhár Imre (VIDEÓ)


A videóból választkaphat olyan kérdésekre is mint, hogy miért jött be az új szabályozás vagy, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem teljesítjük a bevallást. Illetve részletesebben olvashat arról, hogy kikre is vonatkozik a szabályozás.

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer

Az új szabályozás, amely 2023. július 1-jétől lépett életbe, fontos változásokat hoz a termékek életciklusának kezelésében. A gyártókat és forgalmazókat terheli a felelősség, hogy gondoskodjanak a termékeikből származó hulladék megfelelő kezeléséről és gyűjtéséről. Ez a gyártói felelősség röviden azt jelenti, hogy a vállalatoknak fizetniük kell a hulladékkezelés költségeit.

A gyártói felelősségi díjat a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti és kezeli, és a vállalatoknak ezt a díjat kell majd fizetniük. Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer egy olyan intézkedés, amely már számos más országban is működik világszerte. Az új rendszer bevezetése várhatóan áremelkedéssel járhat a termékek piacán, azonban hosszú távon gazdaságfejlesztő hatással is lehet, és segítheti a környezet- és klímavédelmi célok elérését. Fontos, hogy a vállalatok felkészüljenek az új szabályozásra, és szükség esetén módosítsák üzleti stratégiájukat a változásokhoz való alkalmazkodás érdekében.

Az új szabályozás egy fontos lépés a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem terén, és remélhetőleg pozitív hatással lesz a társadalom és a környezet számára egyaránt. Fontos, hogy minden érintett fél tisztában legyen a változásokkal, és aktívan részt vegyen a hulladékkezelési folyamatokban, hogy közösen gondoskodjunk a környezetünk megóvásáról és a fenntartható jövőről.

Kikre vonatkozik a szabályozás?

Az EPR (Extended Producer Responsibility) gyakorlata számos területet érint, és fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy ki köteles díjat fizetni a rendszerben. Először is, a kötelezettek körébe tartozik a körforgásos termékek gyártója, ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő. Emellett az is köteles díjat fizetni, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Az első belföldi forgalomba hozatal esetén pedig olyan esetekben kell fizetni EPR díjat, mint például a körforgásos termék tulajdonjogának ingyenes vagy visszterhes átruházása, külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre történő átruházása, vagy akár a termék saját célú felhasználása.

A csomagolószer gyártók és első forgalomba hozók esetében is fontos figyelembe venni az EPR díjfizetési kötelezettséget. Ha a csomagolószert tovább értékesítésre használják, akkor csak a termékdíjat kell fizetni és az első felhasználó lesz köteles EPR díjat fizetni. Ez azt jelenti, hogy amíg csak tovább értékesítik a csomagolószert, addig nem kell EPR díjat fizetni érte.

Összességében tehát a kötelezettséget fizetők köre igen széles, és fontos, hogy minden érintett fél tisztában legyen a saját felelősségével az EPR rendszerben. A gyártók és forgalmazók lesznek elsősorban kötelesek megfizetni a díjat, de a csomagolószer gyártók és felhasználók is fontos szerepet játszanak a fenntartható termékek életciklusának kezelésében. Az EPR rendszer segít abban, hogy a termékek környezetvédelmi szempontból fenntartható módon kerüljenek kezelésre, és ezáltal hozzájáruljon a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez.


Megosztás: